Székhely
Bonyhád
Dombóvár
Paks
Szekszárd
Tamási

Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Paksi
Tagintézménye
KEZDŐLAP BEMUTATKOZÁS SZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGEK

Főmenü

• Feladataink
• Működési körzet
• Munkatársak
• Szülőknek
• Tankötelezettség - iskolakezdés
• Segítő intézmények, szervezetek
• Partnereink
• TudásTár
• Jó tudni!
• Pályázatok
• Fejlesztő eszközök
• MédiaTár

Dokumentumok

Szakértői intézményi értékelés

Szervezeti és Működési Szabályzat

Esélyegyenlőségi terv

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM
ALAP- ÉS FELÜLVIZSGÁLATHOZ 2020.

5 éves kori státuszlap

Fotógaléria

• Megújult szakszolgálatunk
• Továbbképzés
• Annafürdőn
• 30. szülinapunk
• Evésterápia
• Összes galéria »

Tankötelezettség - iskolakezdés

Tájékoztató

2020. július 2. További egy évig történő óvodában maradás
A 2020/2021. tanév vonatkozásában a kérelmek benyújtására 2020. január 31. napjáig volt lehetőség, az ezt követően benyújtott kérelmeket az Oktatási Hivatalnak nem áll módjában elbírálni.
A 2021/2022. tanév vonatkozásában a kérelmeket 2021. január 1. napjától 2021. január 15. napjáig lehet majd benyújtani.
Az eljárás a szülő kérelmére indul. A szülő bármilyen indok alapján vélelmezheti, hogy gyermeke számára az iskola megkezdése még nem indokolt. Az eljárást megindító kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely indokolttá teszi az iskolakezdés halasztását. Az eljárásban ezen körülmények vizsgálatára kerül majd sor. A szülő a kérelméhez bármilyen általa lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhet, elkérheti az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatja. Így az Oktatási Hivatalban a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményére is figyelemmel lesznek. Az óvoda által kiállított és a gyermek óvodai fejlődését nyomon követő nyomtatványnak a kérelemhez csatolása nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, amelyet ez a dokumentum támaszt alá. Az Oktatási Hivatal eljárása közigazgatási hatósági eljárás. Ha az Oktatási Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megalapozott döntéshez különleges szakértelemre van szükség, akkor a területileg illetékes szakértői bizottsághoz fordul, amelynek munkatársai megfelelő szakértelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy megítéljék a gyermek fejlettségét. A szakértői bizottság komplex pedagógiai - gyógypedagógiai - pszichológiai, szükség szerint orvosi vizsgálat alapján alakítja ki szakvéleményét, és az Oktatási Hivatal ez alapján dönt. A tankötelezettség kezdetével kapcsolatos eljárásra az alábbi jogszabályok rendelkezései az irányadók:
  • Nkt. - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
  • Ákr. - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
  • Okt. Hiv. rendelet - az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
  • Nkt. vhr. - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
  • EMMI rendelet - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
  • Ped. rendelet - a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
I. A tankötelezettség kezdetének halasztása Az Nkt. 45. § (2) bekezdése értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a szülő vagy gyám kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A jogszabályok alapján nincs szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggésben, a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt (azaz január 15. napjáig) kiállított szakvéleménye tartalmazza azt a javaslatot, hogy a gyermek maradjon további egy nevelési évig óvodai nevelésben. A szakértői bizottságok legkorábban 2020. szeptemberétől adhatnak ki arra vonatkozó véleményt vizsgálatuk alapján, hogy a a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek a tankötelezettsége teljesítését megkezdje-e a 2021/2022. tanévben. Ebben az esetben a gyermek az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelem hiányában is további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülőnek ilyen esetben a szakértői bizottság szakvéleményét a gyermek óvodájában mielőbb be kell mutatnia, amely alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben (a továbbiakban: KIR) rögzíti ezt a tényt, és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását. Ha a szakértői bizottsági szakvélemény a gyermek esetében nem áll rendelkezésre, az Oktatási Hivatalhoz 2021. január 1. napjától 2021. január 15. napjáig lehet kérelmet benyújtani.
A kérelem benyújtásával kapcsolatos fontosabb szabályok a következők:
  • A szülő vagy gyám a kérelmet kizárólag az Oktatási Hivatalhoz nyújthatja be, legkorábban 2021. január 1-jétől. Az Oktatási Hivatalnak a 2021. január 1-je előtt érkezett kérelmeket nem áll módjában elbírálni.
  • A kérelem benyújtására legkésőbb 2021. január 15-ig van lehetősége a szülőnek vagy gyámnak. Azt a kérelmet, amelyen a postai bélyegzőn a feladás dátumaként 2020. január 15. szerepel, az Oktatási Hivatal még elbírálja, ám az azt követően postára adott kérelmeket nem fogadja be.
  • A szülő vagy gyám a kérelmet az Oktatási Hivatal által a honlapján elérhetővé tett informatikai támogató rendszer segítségével kitöltött, majd kinyomtatott és aláírt vonalkódos adatlapon, papíralapon nyújthatja be.
  • A kérelmeket postai úton várjuk, kizárólag az alábbi címre:
Oktatási Hivatal
Budapest
1982
Ki nyújthat be az Oktatási Hivatalhoz kérelmet annak érdekében, hogy a hatéves gyermek tankötelezettsége egy évvel később kezdődhessen meg? A tankötelezettség megkezdésének halasztása (vagyis egy évvel tovább óvodai nevelésben maradás) ügyében kezdeményezett eljárás kérelemre indul. A kérelmet kizárólag a szülő vagy a gyám nyújthatja be. A beadványnak tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy - közös szülői felügyelet esetén - a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el. A kérelem benyújtásához javasolt kéreleműrlap elérhető lesz az Oktatási Hivatal honlapján.
A kérelem kötelező tartalmi elemei Az eljárás során az Oktatási Hivatal a jogszabályi feltételek teljesülését fogja vizsgálni.
A kérelemben nevesített gyermek pontos beazonosíthatósága a kérelem elbírálásának előfeltétele, ezért kérjük, hogy az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) elérhető kéreleműrlapot alkalmazza.
A kéreleműrlap kitöltéséhez az alábbi adatok megadása feltétlenül szükséges:
  • a kérelmező (szülő, gyám) adatai: név, születési adatok, kapcsolattartási adatok (postai cím, e-mail-cím, telefonszám)
  • a gyermek személyes adatai: név, születési hely és idő, oktatási azonosító szám (amelyet az óvodától tud a szülő vagy gyám megkérdezni), lakcím
  • az óvoda adatai, amellyel a gyermek jogviszonyban áll: az óvoda OM azonosító száma, neve, címe - ezeket az adatok szintén az óvodától tudja a szülő vagy gyám megkérdezni
  • a gyermeknek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és fejlődése, iskolai életre felkészülése szempontjából miért lenne előnyös további egy évig az óvodai nevelésben maradása
  • a kérelmező szülő nyilatkozata arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy - közös szülői felügyelet esetén - a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el.
Kérjük, hogy a kérelemben foglaltakat alátámasztó dokumentum(ok) másolatát (szakorvosi vélemény, pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleménye, fejlődést nyomon követő nyomtatvány stb.) - ha rendelkezik ilyennel - csatolja a kérelméhez.

Segédlet a szülők számára az Oktatási Hivatal iskolaérettségi kérvényéhez Forrás: https://szuloihang.hu/segedlet-oh-kervenyhez/
  • A kitartó figyelem hiánya. Gyermekem csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni. Nem kitartó, néhány perc után figyelme lankad, fáradékony, és más dolgokkal kezd el foglalkozni, vagy unatkozik. Feladat közben figyelme elkalandozik.
  • Gyenge emlékezőképesség.Gyermekem nem tudja megjegyezni a neki mondottakat, pár perc után már nem tudja felidézni azt, amit hallott, hosszabb verseket nem tud megtanulni.
  • Fejletlen beszéd és beszédértés. Gyermekem nem tudja szóban kifejezni gondolatait, beszéde, beszédritmusa zavaros és nem folyamatos. Sokszor mások számára nem érthető, hogy mit szeretne mondani. Szókincse elmarad a vele azonos korú gyerekektől. Élményeit, gondolatait nem vagy csak nehezen tudja kifejezni. Nem beszélget felnőttekkel. Csak tőmondatokat használ. Mások által közvetített eseményekről, gondolatokról nem, vagy nehezen tud beszámolni.
  • Beszédhangok kialakulása megkésett.A beszédhangokat nem tudja megkülönböztetni, és/vagy nem alakultak ki még nála a tiszta beszédhangok.
  • Fejletlen gondolkodás.Gyermekem nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket. Nem tudja megkülönbözteti a lényeges és lényegtelen dolgokat. Ismereteit nem tudja egységbe foglalni. A feladatot nem mindig érti meg, többször visszakérdez.
  • Gyenge akarati élet, gyenge önirányítás. Elsősorban az érzelmeire hallgat. Egyszerű helyzetekben sem tud önállóan dönteni. Döntéseiben nem kitartó és nem következetes. A késztetései vezetik, szertelen, a kontroll-funkciói még éretlenek. Figyelmét is nehezen tudja irányítani, könnyen elterelődik, álmodozik.
  • A sorrendiséggel kapcsolatos (szekvenciális) gondolkodása bizonytalan.Nem tud követni utasítás sorokat és sormintát, nehezen követi a meséket, nem tud pontosan megjegyezni verseket, nyelvi és ismereti sorozatokat.
  • Érzelmi kiegyensúlyozatlanság. Gyermekem érzelmi állapota, hangulata nagyon gyorsan változik, kiszámíthatatlan és erős érzelmi reakciókra hajlamos. Nem elég erős az önkontrollja. Érzelmei hevesek, nem tudja kontrollálni. Visszahúzódó, félénk. Gyakran megsértődik. Ha sérelem éri, nem szólal meg. Konfliktushelyzetben hevesen reagál. Ha más óvónő van a csoportjában, nem hajlandó bemenni, sírva fakad. Nehezen barátkozik, inkább egyedül szeret lenni.
  • Gyenge monotónia tűrés. Gyermekem nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni mozgásigényét. Nem tud majd a 45 perces tanórákon végig fegyelmezetten viselkedni. Elkezdett feladatot/játékot nem fejez be, vagy nagyon sok ideig ül mellette. Folyamatos biztatásra van szüksége, hogy befejezze amit elkezdett. Ha nem sikerül valami elsőre, akkor feladja. Nem bírja elviselni a kudarcot, a kudarcok érzelmileg letörik. Egyáltalán nem érdeklik a feladatok, pl. a foglalkoztató füzetek, csak játszik.
  • Gyenge alkalmazkodóképesség, szabálykövetés.Gyermekem nehezen veszi észre a körülötte lévő élethelyzetet, nem cselekszik az adott szituációnak megfelelően. A szabályokat (otthon vagy az óvodában) nem tartja be. Nehezen alkalmazkodik az óvodában a szokásokhoz. Csak az óvónőktől, szülőktől fogad el irányítást, más felnőtt (nagyszülők, másik óvónő) nincs rá hatással. Nem szereti a szabályjátékokat, ha nem ő nyer, akkor hisztizik. Váratlan helyzetekben megrémül. Nem tudja elfogadni a felnőttek által felállított szabályokat, és ezáltal rendszeresen konfliktusba kerül a felnőttekkel vagy társaival. Elsősorban csak a saját igényeire figyel, érzelmei irányítják. Nem szófogadó, az iskolában nem tartaná be a tanár utasításait.
  • Mozgáskoordinációja fejletlen. Koordinálatlan a járása, bizonytalan a nagymozgása. Az apró, finom mozgásokat igénylő feladatokat nem tudja megfelelően elvégezni, pl. cipőfűzés, nem tud rajzban kisebb részleteket megjeleníteni. Nem tudja a mozgását megfelelően koordinálni. Nem szeret mozogni, hamar elfárad. Nem tud térben tájékozódni, az irányokban nem biztos. Gyakran elesik. Ha labdázik, gyakran nem arra néz, amerre dob. Nem tudja a labdát elkapni.
  • Nem alakult ki a jobb-bal domináns oldal. Nem alakult ki egyértelműen, hogy melyik a domináns kéz vagy láb. Rajzoláskor váltogatja a kezét, nem derült ki, hogy jobb- vagy balkezes.
  • Nem megfelelő térérzékelés. Az irányokat (előre, hátra- stb.) eltéveszti, a jobb és bal oldal tekintetében bizonytalan. Nem tudja a jobb és bal oldalt, valamint a jobbra és balra irányokat megfelelően azonosítani, gyakran halad jobbról balra a kirakós feladatokban, sormintákban.
  • Időészlelése fejletlen.Időbeli tájékoódása gyenge, nem érti a tegnap és a holnap, a volt és a később lesz fogalmát, a napszakokat az évszakok egymásutániságát összekeveri.
  • Az iskolakezdéshez szükséges készségek hiánya.Számfogalma nem alakult még ki, nem képes a menyiségek összehasonlítására. Ceruzafogása, ceruzavezetése nem megfelelő.

OLDALTÉRKÉP Copyright © 2013 ptpszk.hu. Minden jog fenntartva. • Weboldal fejlesztő: impressive.hu Kft. • Dizájn: TuckyDesign